Western Chili Company

Az általános információk után térjünk át egy kicsit a különbözőbb fajtákra. Itt főleg azokról lesz szó, amelyeket már ültettünk, kipróbáltunk, vagy majd csak idén fogunk, de előbb-utóbb minden sorra kerül.
Kicsit had magyarázzam a címet. A poblano-ról lesz szó, mint a Capsicum annuum egyik fajtájáról, viszont a szárított poblano-t a mexikóiak ancho-nak nevezik. Visszatérve az ismeretterjesztéshez, a poblano egy enyhe chili paprika - 1000-2000 SHU értékkel -, amely a mexikói Puebla államból származik. Az érett piros poblano lényegesen erősebb és ízletesebb, mint a kevésbé érett, zöld poblano.

Balra egy még éretlen termés, jobbra meg egy szárított.

A gasztro rovatot saját részről egy egyszerű recepttel kezdeném, mely a jelenkor egyik legnépszerűbb celeb-séfjétől, Jamie Olivertől származik. Felhasználása sokrétű, szendvicsekhez, főételek mellé fogyasztható, de egy rántottát is nagyszerűen fel tud dobni, ízben és vizuálisan egyaránt! Jó módszer a saját termesztésű chili tartósítására is.

A chili igazán megosztó fűszer. Általában nem csupán az íze miatt kedvelik az emberek, hanem a benne rejtőző erőt szeretik. Ezt az erőt van, aki bírja, van, aki nem. Van, aki csuklik tőle, van, aki csupán szélütés előtti színt kap. Tudjuk-e hogy hány fajta változata van, és hogy milyen szépek? Egyszerűen lenyűgözőek. De az emberek fűszerként termelik a chilit, még ha nem is szeretjük a csípős ételeket, egy csipetnyi chili akkor is életre kelti az ízlelőbimbóinkat, és aztán mindennek jobb íze lesz.

Rengeteg féle és fajta, ízű és erősségű chili létezik!

Új poszt-sorozattal, rovattal jelentkezünk, melyben a chilinek, eme sokoldalú növénynek a konyhai felhasználását mutatjuk be egy-egy általunk is kipróbált receptben. Mint ahogy már említettem, nálam ezt az egész "chili-mániát" egy recept indította el, így a Chili a fazékban... rovatunkat is ezzel a nagyon egyszerű recepttel kezdjük.

Kis társaságunkból én kezdtem legkésőbb foglalkozni a chilitermesztéssel, először tavaly (2013-ban) kóstoltam bele a hobbikertészetbe. A kezdősztori a szokásos: kaptam pár paprikát, és mivel megtetszett a dolog, elhatároztam, hogy a kiszárított magokat tavasszal elültetem. A plusz motivációt az adta, hogy környezetemben már többen foglalkoztak chilivel (jelenlegi szerzőtársaim), így volt kitől információt szereznem.

Nálam az első csípős cuccok az Erős Pista és a hegyes erős  paprikák voltak ami persze először meg is felelt, de az elvárások nagyobbak lettek, meg persze az Erős Pista inkább sós mint csipős volt. Majd egy ismerős beszerzett egy tálca Habanerot, amiből kaptam egy párat. Nem kell mondanom, hogy a Habanero vitte a pálmát, az ízvilág semmihez sem hasonlítható, egyedi. Utána én is vettem ilyen tálcát egy-kétszer, amikor találtam. Amikor kellett volna akkor nem volt a boltban, többször is előfordult ilyen. Ezt megelégelve döntöttem úgy, hogy kipróbálom a házi chilik termesztését.

Minden egyetlen recepttel kezdődött még 2011 januárjában. Szükségem volt hozzá 1 db chilire, így vettem egy csomagolt hungarocell tálcásat, amin 3 db volt. Így a maradék kettőt apránként elfogyasztottam, hol a vasárnapi húslevesbe, hol az esti vacsorához. Mondanom se kell, egészen odáig én is csak Erős Pistát fogyasztottam, akárcsak tanult kollegám :). Viszont a chili markáns íze és ereje egyértelműen megverte a "pityut" (akkor még csak a chilit próbáltam, a habanerot csak rá egy évre).

Kedves Olvasók!

Ezen a blogon egy kis baráti társaság chilitermesztéssel kapcsolatos tapasztalatait, gondolatait olvashatjátok. A blogon lesz minden, ami kapcsolódik ehhez a csípős terméshez. A kövezkező bejegyzésekben a szerzők bemutatkozásait olvashatjátok, a későbbiekben pedig az épp aktuális történésekről fogunk írni nektek.

Kellemes nézelődést!